A spanyol nyelv eredete

Budapesti és gödöllői nyelviskolánk tanulói között is
tapasztaljuk, hogy élénk az érdeklődés az adott nyelvhez kapcsolódó kultúra
megismerésére. Egy nyelv elsajátításához persze óhatatlanul hozzátartozik a
kultúra és a történelem megismerése is – a spanyol nyelvtanfolyamunkon sincs ez
másként. Most lássunk egy kis „előleget” a spanyol nyelv jelentőségéről a
nagyvilágban.

Először nézzük, milyen nyelveket is nevezünk világnyelvnek? Világnyelvnek
azokat a nyelveket nevezzük, amelyeket eredeti területükön kívül is, a világ jelentős
részén ismernek és használnak. A spanyolt az újlatin nyelvek közül a legtöbben
beszélik anyanyelvi szinten a világon. A spanyol nyelv gyökerei a Római
Birodalomig nyúlnak vissza: Hispánia tartományban alakult ki az ottani latin
nyelvjárásokból.

Hogyan vált a spanyol világnyelvvé?

Ahogyan az más nyelveknél is megfigyelhető, a spanyol is
terjeszkedés, erőszakos hódítás révén vált világnyelvvé, ami ebben az esetben a
gyarmatosítást jelentette. Ennek nyitánya Kolumbusz Kristóf partraszállása volt
az amerikai kontinensen, 1492-ben. Az Újvilágban létrehozott spanyol gyarmatok területe
magában foglalta a mai Latin-Amerika jó részét. A hódítók vallásának és
kultúrájának terjesztése együtt járt nyelvük elterjesztésével is, az őslakosok
nyelvének rovására.

A spanyol gyarmatok a 19. század során függetlenné váltak,
de a nyelvi hatás tartós maradt. Olyannyira, hogy az amerikai kontinensen az
USA, Kanada, Brazília, valamint Suriname, Francia Guyana és Haiti kivételével
az összes többi ország hivatalos nyelve a spanyol. A világban ma a spanyolul beszélők
számát megközelítőleg 400 millióra becsülik, így becslések szerint a spanyol a
második vagy a harmadik legnagyobb nyelv a világban, a beszélők számát alapul
véve.

Érdekesség, hogy a spanyol nyelvet beszélőknek csak kb. 10%-a
él Spanyolországban, a legnagyobb lélekszámú spanyol nyelvű ország is
Latin-Amerikában van. Mexikóban ugyanis megközelítőleg százmilliósra tehető a
spanyolt anyanyelvként használók száma – vagyis durván a spanyolul beszélők
1/4-ét ez az ország adja. Itt található a világ legnagyobb „spanyolul beszélő”
városa is: Mexikóváros, közel 20 millió lakossal.

Spanyol nyelvjárások

A spanyol nyelven belül 8 főbb nyelvjárást különböztetünk
meg. Spanyolországban a kasztíliait, az andalúzt és a kanári-szigetekit,
Amerikában a mexikói-közép amerikai, a karibi, az andoki, a chilei és a Rio de
la Plata-i. A spanyolországi nyelvjárásokat két fő csoportba sorolják:
beszélhetünk északi és déli nyelvjáráscsoportról. A déliek közül az andalúz
nyelvjárást érdemes kiemelni, mivel ennek meghatározó hatása volt a latin-amerikai
nyelvjárások kialakulására.

Spanyol-Amerikában is két nagy csoportba oszthatjuk az
ottani nyelvjárásokat. Az úgynevezett „felsőföldeket” tradicionálisabb
nyelvjárások jellemzik, amelyek közelebb vannak a kasztíliai nyelvjáráshoz. Ez
jellemző Mexikóban, Ecuadorban, Peruban, Bolíviában és Kolumbiában. Az
„alsóföldeken” inkább az andalúz nyelvjáráshoz közel álló nyelvváltozatok a
jellemzőek (Karib-térség, Argentína, Chile, Uruguay, Venezuela).

Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a kontinensnyi távolságok
dacára a spanyol nyelvjárások közötti különbségek nem jelentősek, legalábbis a
spanyolul beszélők megértik egymást, bármelyik nyelvjárásba tartozzanak is.


Spanyol nyelvtanfolyamunkon természetesen nem megyünk bele a különböző nyelvjárásokba,
az általánosan elfogadott és beszélt spanyol köznyelvet sajátíthatják el a
diákjaink.